Zemplén Kalandpark (Sátoraljaújhely)
A feleségem már régóta tervezi, hogy menjünk el a Zemplén Kalandparkba mert ott sok látnivaló és élmény vár ránk. Május első hosszú hétvégéjén el is mentünk. Május 1. csütörtök volt, akkor a kertet rendeztük, így péntekre esett a választás, hogy elkerüljük a hétvégi tömeget. Sajnos ez másoknak is eszébe jutott!
Valamiért elég kényelmesre vettük a készülődést, későn is keltünk és még elmentem zsemlét venni a szendvicseknek, stb. Mivel még sosem voltunk ott ezért nem is tudtuk, hogy hogyan érdemes oda indulni, mit kell vinni, lehet-e rajtunk hátizsák pl. bobozás közben, stb. Kisebb kalandok után meg is érkeztünk kb. 11-re (10-kor nyit), és még parkolót is sikerült találnunk.
A pénztárnál kisebb sokkot kaptunk, olyan hatalmas sor állt. A kínálatot már előre tanulmányoztuk, így tudtuk, hogy milyen jegyeket akarunk vásárolni. Ez kb. 1 óránkba került, tehát kb. déltől tudtunk belevágni a kalandba! Az árak sajnos horribilisek, le se merem írni mennyit fizettünk de évente kb. egyszer fogunk ide járni.
Az első állmásunk a falmászás volt. Itt először meglepődtem azon, hogy nekünk kell biztosítani a gyerekeket. Segítettek beöltöztetni őket (cipő, heveder, karabinerek, stb.) aztán megmutattok hogy fogjuk a kötelet és mehet. Valahogy az élt bennem, hogy ezt a személyzet csinálja majd, de nem bántam, hogy így alakult, legalább így mi szülők is csináltunk valamit, nem csak néztük ahogy másznak a gyerekek. Én is élveztem, és a persze a gyerekek is. A kislányom felmászott mindhárom gyerekeknek szánt falon, a kisfiam kettőnél a háromnegyedéig jutott, de a legnehezebben felment. A biztosítás nem követelt nagy fizikai erőt a felszereléseknek hála. A képeken nem mi vagyunk, mert biztosítás közben nem igazán tudtam fotózni, de meg akartam örökíteni, hogy milyen magas csarnokban lehetett garázdálkodni.
Nem is tudom meddig voltunk itt, de egy órát biztosan. Még maradhattunk volna de menni akartunk bobozni. El is indultunk, beálltunk a sorba és álltunk, csak álltunk, majd néhány lépést tehettünk előre, majd megint csak álltunk. Egy órát álltunk sorban, hogy bobozhassunk, de mivel a jegyeket előre kell megvenni, ezért kivártuk. Lehet, hogy ezért is kell előre megvenni minden jegyet. 😊
A bobozás meg olyan volt amilyen. Felhúzták a szánunkat majd pedig lecsúsztunk. Jó volt, de egy órás várakozást nem ér meg. Életemben először csúsztam ilyenen, úgyhogy jól jöttek a táblák, hogy hol érdemes fékezni. A "földer érés" után a feleségemet letolták, hogy túl gyorsan jött, vagy túl lassan jött (a követési távolságot betartotta). Pokrócul szóltak nagyon az emberhez.
Ezután megebédeltünk (Hot-dog, Gyros tál, Pizza) de az étel minősége nem volt valami nagy szám, viszont annál drágább. Gondolom nem éri meg a minőségre menni, mert aki ott van éhesen úgy is megeszi. Ez van. Az tetszett az egészben, hogy nincs lezárva a terület. Tehát bármikor elmehetek a parkolóhoz és kivehetek a kocsiból bármit. Így akár meg lehetne oldani otthonról hozott ebéddel is, de az fura lenne. Reggel azért raktam be egy hűtőtáskát és az italt a kocsiból mértük magunknak.
Kaja után eljött az idő, hogy kipróbáljuk a libegőt, amivel felmehetünk a kalandpályákhoz. Itt volt egy beléptetőkapu ami nem működött. Húzogatták rajta az emberek a jegyet, de nem nyílt, majd egy alkalmazott dörmögött oda, hogy menjenek már, nincs lezárva. Nekünk is beszóltak, hogy beállunk-e még ma oda ahova kell. Nem tudtuk, hogy hova kell, most voltunk ott először. Végül gond nélkül felszálltunk és nagyon élveztük a lassú libegőzést. Ezért megéri eljönni, én simán ellenék csak azzal, hogy libegőzök fel és le egész nap.
A kalandpályáknál eltévedtünk. Mutatott egy nyíl, hogy merre kell menni de valahogy nem találtunk oda. Volt maga a kalandpálya, de egy épülethez kellett menni ahol beöltöztetik az embert. Beletelt egy kis időbe, mire odataláltunk. Ekkor már kicsit idegállapotban voltunk a korábbi bunkózások miatt. Itt sem kedveltette meg magát az öltöztető. Viszont a kalandpályák személyzete nagyon rendes volt. Mindent aprólékosan megmutatott, elmondták a szabályokat, mit hogyan kell csinálni, stb. Mindenkinek hatalmas élmény lehet egy ilyen pálya. A gyerekek egy kis idő után belejöttek hogyan kell haladni (egy biztosítókötél mindig legyen bekötve, stb.).
És ennyi fért bele a napba! Igazából sokkal több időt el lehetne itt tölteni, biztos, hogy vissza fogunk még térni. Kicsit tapasztaltabbak lettünk, megismertük a helyet, jövőre már gördülékenyebben fog menni minden. Viszont van egy olyan félelmem, hogy még ennél is drágább lesz minden!
